Főmenü:
A sóskúti kő a durva mészkövek csoportjába tartozik, szarmata korú mészkő, színe sárgásfehér, törtfehér, idővel változhat.
Kitűnően felhasználható falazóanyagként, burkolóanyagként, díszfaragásokra, kőszobrok monolit anyagaként. Sóskúti kőből faragták többek között a Lánchíd oroszlánjait, a Szegedi Móra Ferenc Múzeum előtti oroszlánszobrokat, a Szent István Bazilika szobrait és nagyon-
Ugyancsak hosszadalmas lenne a teljes felsorolása Budapest történelmi arculatát sok tekintetben meghatározó jelentős középületeknek, létesítményeknek, amelyek szintén sóskúti kőből épültek. A teljesség igénye nélkül: a Magyar Tudományos Akadémia épülete, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem épülete, a Vigadó, a Budapesti Operaház, Szent István Bazilika, Mátyás templom, Országház, Budavári Palota, Citadella, Honvéd Kórház, hídfők, rakpartok stb. Szépségének, jó megmunkálhatóságának köszönhetően még a temesvári és a bécsi színházak építésénél is alkalmazták a sóskúti követ.
Magyarország fejlődésének két kiemelkedő gazdasági sikertörténetében is rendkívül fontos szerepet játszott a sóskúti mészkő. Pest, Buda és Óbuda egyesülését követően, a 19. század végén, a 20. század elején Budapest volt Európa leggyorsabban fejlődő, épülő metropolisa. A lakosság létszáma megháromszorozódott. Az óriási léptékű építési munkálatokhoz sokban hozzájárult a fővároshoz viszonylag közel, Sóskúton a felszínről kitermelhető, olcsó, jól megmunkálható, esztétikailag minden igényt kielégítő – falazó-
A másik nagy fegyvertény a mezőgazdaság fejlődésével kapcsolatos. Köztudott, hogy a rendszerváltás előtti magyar nagyüzemi mezőgazdaság egyes hektáronkénti termésátlagok tekintetében a világ élvonalához tartozott. A rendszerváltás előtt a keleti blokk éléstára voltunk, így a területegységről fajlagosan lekerült termények egyre nagyobb arányú növekedésére volt szükség. Ehhez kellett nagyon a sóskúti őrölt mészkőpor, amiből talajjavítás céljából – a teljes körű állami támogatás révén – sok ezer tonnányit szállítottak évente az ország nagyüzemeinek szántóföldjeire.
A talajjavításban betöltött kiemelkedő szerepének kellő értékelése mellett megjegyzendő, hogy a sóskúti mészkő igazán széleskörű szakmai elismerésre és népszerűségre mindenekelőtt a honi építőipari felhasználása révén tett szert. A fentebb említetteken túl ez a nemrég leköszönő század 80-
hőszigetelő tulajdonságokkal bíró új falazóanyagok megjelenése pár évtizeddel ezelőtt valamelyest háttérbe szorította a falazóanyagként használt – bár lényegesen olcsóbb – sóskúti mészkövet. Csakhogy azóta oly mértékben szigorodtak a hőtechnikai előírások, hogy manapság már egy falazóanyag fajta sem „létezhet” megfelelő hőszigetelő rendszer nélkül. S ha már így van, akkor ismét érdemes számításba venni a viszonylag olcsó sóskúti mészkő falazóanyagot!
Megfelelő hőszigeteléssel készülő sóskúti mészkő falak joggal várható felfutása mellett vonzó megjelenési formája miatt a sóskúti mészkő továbbra is kedvelt anyaga marad kerítések, pincék, lovardák építésének.
Mivel nem csak falazó-
A sóskúti kőpor – a kő saját anyagából készült őrlemény, rendkívül alkalmas épületek falazásához. Erősen köt! Mivel 92 % kalcium-
A 0-