Sóskút Kőbánya

A sóskúti kő a durva mészkövek csoportjába tartozik, szarmata korú mészkő, színe sárgásfehér, törtfehér, idővel változhat.

   Kitűnően felhasználható falazóanyagként, burkolóanyagként, díszfaragásokra, kőszobrok monolit anyagaként. Sóskúti kőből faragták többek között a Lánchíd oroszlánjait, a Szegedi Móra Ferenc Múzeum előtti oroszlánszobrokat, a Szent István Bazilika szobrait és nagyon-nagyon sok más köztéri és templomi szobrot, amelyeknek még csak a felsorolása is hosszadalmas lenne.

Ugyancsak hosszadalmas lenne a teljes felsorolása Budapest történelmi arculatát sok tekintetben meghatározó jelentős középületeknek, létesítményeknek, amelyek szintén sóskúti kőből épültek. A teljesség igénye nélkül: a Magyar Tudományos Akadémia épülete, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem épülete, a Vigadó, a Budapesti Operaház, Szent István Bazilika, Mátyás templom, Országház, Budavári Palota, Citadella, Honvéd Kórház, hídfők, rakpartok stb. Szépségének, jó megmunkálhatóságának köszönhetően még a temesvári és a bécsi színházak építésénél is alkalmazták a sóskúti követ.

Magyarország fejlődésének két kiemelkedő gazdasági sikertörténetében is rendkívül fontos szerepet játszott a sóskúti mészkő. Pest, Buda és Óbuda egyesülését követően, a 19. század végén, a 20. század elején Budapest volt Európa leggyorsabban fejlődő, épülő metropolisa. A lakosság létszáma megháromszorozódott. Az óriási léptékű építési munkálatokhoz sokban hozzájárult a fővároshoz viszonylag közel, Sóskúton a felszínről kitermelhető, olcsó, jól megmunkálható, esztétikailag minden igényt kielégítő – falazó- és burkolóanyagként, díszítőelemek készítésére is kiválóan alkalmas, s mindezek eredményeképpen nagy mennyiségben felhasznált – mészkő.

A másik nagy fegyvertény a mezőgazdaság fejlődésével kapcsolatos. Köztudott, hogy a rendszerváltás előtti magyar nagyüzemi mezőgazdaság egyes hektáronkénti termésátlagok tekintetében a világ élvonalához tartozott. A rendszerváltás előtt a keleti blokk éléstára voltunk, így a területegységről fajlagosan lekerült termények egyre nagyobb arányú növekedésére volt szükség. Ehhez kellett nagyon a sóskúti őrölt mészkőpor, amiből talajjavítás céljából – a teljes körű állami támogatás révén – sok ezer tonnányit szállítottak évente az ország nagyüzemeinek szántóföldjeire.

A talajjavításban betöltött kiemelkedő szerepének kellő értékelése mellett megjegyzendő, hogy a sóskúti mészkő igazán széleskörű szakmai elismerésre és népszerűségre mindenekelőtt a honi építőipari felhasználása révén tett szert. A fentebb említetteken túl ez a nemrég leköszönő század 80-as éveiig a lakásépítésben, családi házak építésében is megnyilvánult. A fejlődés spirális jellege –  vagy még pontosabban: a dryvit és más hőszigetelő rendszerek térhódítása –  révén ennek immár új reneszánsza várható! Arról van szó, hogy a viszonylag kedvező
hőszigetelő tulajdonságokkal bíró új falazóanyagok megjelenése pár évtizeddel ezelőtt valamelyest háttérbe szorította a falazóanyagként használt – bár lényegesen olcsóbb – sóskúti mészkövet. Csakhogy azóta oly mértékben szigorodtak a hőtechnikai előírások, hogy manapság már egy falazóanyag fajta sem „létezhet” megfelelő hőszigetelő rendszer nélkül. S ha már így van, akkor ismét érdemes számításba venni a viszonylag olcsó sóskúti mészkő falazóanyagot!

  Megfelelő hőszigeteléssel készülő sóskúti mészkő falak joggal várható felfutása mellett vonzó megjelenési formája miatt a sóskúti mészkő továbbra is kedvelt anyaga marad kerítések, pincék, lovardák építésének.

Mivel nem csak falazó-, hanem  burkolóanyagként is sokrétű alkalmazása van a sóskúti kőnek, a természetes anyagokhoz vonzódó felhasználók továbbra is előszeretettel használják. Elismert előnyei közé sorolható az esztétikus, vonzó külső megjelenési forma, amire előbb többször is volt utalás. Az esztétikum, a jó hőtároló képesség mellett a természetes kőből készült hőszigetelt épületek klímája – a globális felmelegedés, az időjárás szeszélyessége, szélsőségei ellenére is – tavasztól őszig hűvös, pihenésre, regenerálódásra alkalmas. Mivel a sóskúti kő egy természetes anyag, „maga a természet”, felhasználása révén teljes mértékben elkerülhető – fel sem merül! – a mesterséges  építőanyagokból származó toxikus kigőzölgés, kipárolgás, elgázosodás, vagy káros háttérsugárzás! Köztudott, hogy a mesterséges építőanyagok gyártása során az emberi szervezetre káros anyagok szabadulnak fel, és használat során az építőanyagokból felszabaduló kémiai, fizikai, biológiai szennyeződések feldúsulnak. Ilyesmit egyszerűen el lehet kerülni a sóskúti kő alkalmazásával!

A sóskúti kőpor – a kő saját anyagából készült őrlemény, rendkívül alkalmas épületek falazásához. Erősen köt! Mivel 92  % kalcium-karbonátot (CaCo3) tartalmazó ásványról van szó, habarcs készítésekor meszet nem szükséges hozzá adni, csak a megfelelő mennyiségű cementet.

  A 0-4 mm-ig osztályzott kőpor felhasználása talajjavításra a mezőgazdaságban is jelentős. Erre egy egész iparág épült rá a múlt század  80-as évei előtt. Mint fentebb volt rá utalás, a  műtrágyázás miatt elsavanyodott talajok termőképességének javítására, meszezésére, a talaj vízháztartásának javítására rendkívül alkalmas a 92 százalékban kalcium-karbonátot tartalmazó sóskúti kőpor. Ugyanakkor a takaróanyag-adalékként, tőzeghez keverve gombatermesztők is felhasználják.